A  lakásszellőzés építési kultúránk legelhanyagoltabb területe. Hazánkban az energiapazarló klímaberendezés szinte a korszerű lakások alapfelszerelésévé vált és terjed a rendkívül költséges hőszivattyús fűtés is. Ugyanakkor a hővisszanyerős szellőztetés kialakítása – ami együtt szolgálja az elhasznált levegő frissítését és a levegő temperálására áldozott drága energia megtakarítását – viszonylag alacsony költsége ellenére is ritkaságszámba megy.

Ezen változtathat a szellőztetőrendszerek legújabb, minőségi ugrást jelentő hőszivattyús változata, ami egyben klimatizáló funkciót is betölt. A szellőzés révén megvalósuló hőmérséklet-temperálás előnye, hogy a lakás minden pontján folyamatosan egyenletes meleget és jobb komfortérzetet biztosít. A légkezelés összetett feladat.

A szennyezett levegő allergiás tüneteket, betegséget okoz. Az egészségen túl a lakások műszaki állapotára is káros hatást gyakorol. Jó közérzetünk fenntartásához átlagosan kb.30 köbméter/óra légcsere szükséges, amihez a természetes szellőzésétől megfosztott lakást legalább kétóránként teljesen át kellene szellőztetni.

Az érzékelhető közérzeti és műszaki szempontokon túl elengedhetetlen tudatosítani, hogy egészségi állapotunk alakulásában döntő szerepe van a sejtekben zajló anyagcsere minőségének.

A szennyezett, oxigénhiányos levegő nem csak a sejtszintű égési folyamatok elégtelenségét okozza, de az immunrendszert terhelő méreganyagok halmozódásán túl a sejtek örökítőanyagának megújulását is károsítja. A megfelelő szellőztetés hiánya tehát a várható élettartam alakulására is közvetlenül és visszafordíthatatlanul káros hatással lehet.