Get Microsoft Silverlight

Domtec ABC

a...d, e...h, i...l, m...p, q...t, u...x, y...z




E

Energiatakarékos épület

Az energiatakarékos épületnél alapvető feltétel az egymással összhangban végzett építészeti és gépészeti tervezés. Az energiatakarékos épület inkább szakértő tervezést és szigorú technológiai fegyelmet jelent , semmint költség vagy árkérdést. Az alacsony energiaigényű épületek fűtési energiaigénye kevesebb mint 50 kWh/m2/év.

F

Biomassza

Tágabb értelemben a biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összessége. A mai elterjedt jelentése gyűjtőfogalom: energetikailag hasznosítható mezőgazdasági melléktermékek, kommunális hulladékok, növényi és állati hulladékok, energetikai célra termesztett növények, erdészeti illetve fafeldolgozási melléktermékek, hulladékok. A biomassza az egyik "legmasszívabb", elterjedt megújuló energiaforrás. A biomassza alapanyagokból sokféle eljárással előállítható hőenergia, villamos áram, vagy hajtóanyag. Hazánkban a közvetlen eltüzelés (elgázosítás), a biobrikett (tüzipellet), a biogáz, a biodízel és a bioetanol tekinthető a legígéretesebbnek.

G

Globális felmelegedés

A globális felmelegedés oka a Föld légkörében jelentkező üvegházhatás erősödése, amit az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okoz. A globális felmelegedés létezését a kutatók egy része vitatja, többségük azonban ma már elismeri, hogy nem csak átmeneti ingadozásról van szó. Ha a globális felmelegedés folytatódik, akkor a sarki jég egy része elolvad, ami az óceánok vízszintjének emelkedéséhez vezet. A nagy mennyiségű édesvíz megjelenése az Atlanti óceánban akár a melegvizű Golf áramlás leállását is előidézheti, ez Európában és Észak-Amerikában az éghajlat jelentős lehűlésével járna. A globális felmelegedés okozta klímaváltozás tehát nemcsak felmelegedést, hanem adott esetben lehűlést is jelenthet.

 Geotermikus energia

A felszínről sugárirányban a Föld középpontja felé haladva 1 kilóméterenként átlag 30 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet . Magyarországon 50-60 oC és 2 km mélységben már eléri a 100 oC fokot is. Ez a kőzetek hőtartalmából adódó geotermikus energia , amely igen jelentős megújuló energiaforrásunk. Felszínre hozatala történhet mélyfúrással, hő formájában, a leggyakrabban azonban gőz vagy termálvíz közvetítésével kerül felszínre. Néhány különleges adottságú területen (pl. Izlandon, Új-Zélandon és az USA-ban) gőz hozható fel. Szinte mindenütt találhatunk 30-100 oC-os termálvizes területeket is. Magyarország közismerten gazdag hévizekben: különösen a Duna-Tisza közén és a Nagyalföldön jelentős a hévízkészlet. A geotermikus energia korlátlan, el nem fogyó,  folytonosan és viszonylag olcsón kitermelhető energia , olyan, ami a levegőt sem szennyezi.

 H

 Hőhd

Hõhídnak nevezzük a szerkezet azon részét, ahol a   hõtranszport többdimenziós. Kicsit egyszerûbben fogalmazva az épület külsõ, határoló szerkezeteinek azok a részei a hõhídak, ahol különbözõ hõvezetési tulajdonságú és eltérõ geometriai formájú szerkezetek, anyagok csatlakoznak egymáshoz. Azok a szerkezeti részek, melyek jobban vezetik a hõt, erõsebben lehûlnek (tapintásuk hidegebb), mint a rossz hõvezetésû részek. A lehûlõ felületen és magában a szerkezetben is lecsapódhat a levegõ páratartalma, ami elszínezõdést, esetleg komolyabb károsodást okozhat.

Hőszivattyú

A hőszivattyú egy olyan gép, amely hőt juttat hidegebb helyről melegebb helyre. Ezért hasonlít a hűtőgéphez, tulajdonképpen mindkettő ugyanazt teszi: a hideg részt hűti, a meleg részt fűti. A hőszivattyú esetében a meleg rész fűtésén van a hangsúly. Egy lakást lehet fűteni a néhány fokos talaj hőjével. Ez  fizikán alapszik. Azon, hogy a hő talajból való kivonásához energiát kell befektetnünk, hogy cserébe - a hőmérsékleti viszonyoktól függően - a befektetett energia akár 3-4-szeresét is megkapjuk hőenergia formájában. Egy hőszivattyú üzemelése akkor nevezhető maradéktalanul környezetbarátnak, ha a befektetett energia maga is megújuló energiaforrásból származik.