A klímaváltozás kihívásaira adott válaszok egyik hatékony eleme lehet, ha lakóépületeinket úgy alakítjuk ki, illetve alakítjuk át, hogy azok a jelenleginél jóval kevesebb energiát fogyasszanak, vagyis passzívvá váljanak. Tehát az erre szolgáló megoldások a már meglévő épületekben is alkalmazhatóak - hangsúlyozták a szakemberek , a Francia Intézetben február 5-én megtartott Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencián.

Egy épület hőenergiafogyasztását egyszerre több dolog is befolyásolja. Például, hogy az épületet úgy kell tájolni, hogy az télen képes legyen optimálisan hasznosítani a napenergiát, illetve törekedni kell arra, hogy az épület lehűlő felülete a lehető legkisebb kiterjedésű legyen. E mellett az épület belmagasságának is jelentős szerepe van. A szakemberek elmondták, hogy Németországban a lakásokat 2,5 méteres, míg nálunk 2,7 méteres belmagassággal tervezik, építik. Azaz a felesleges, a többlet 20 cm nem von el plusz energiát. Igaz, hogy Németországban a passzívház-tervezést már 250 tervező mondhatja szakterületének . E tervezők már helyi gyakorlati tapasztalatok sorával bizonyítják, hogy az ilyen passzívházak, passzív épületek többletköltsége csupán 10 százalék körül mozog. Ez a többlet előállítási költség azonban Lengyelországban, Szlovákiában legalább 30 százalék , Kínában pedig egy passzívház a duplájába kerül a hagyományosan tervezett és épített házak bekerülési költségének. Ennek oka , hogy ez utóbbi országokban a már meglévő épületállomány zöme energiatakarékosság szempontjából - a németországiakhoz képest -  lényegesen alacsonyabb színvonalúakból áll.

A konferencián Szymon Firlag , lengyel építész egy olyan passzívházat mutatott be, amelynek a fala 15 cm vastag kerámiabetonból készült, amire 30 cm vastag hőszigetelés került. Mivel a betonfalnak nagy a hőkapacitása, ezért nyáron lassabban melegszik át, mint a csak hőszigetelésből álló falszerkezet – magyarázta Firlag. Ennek eredményeként náluk egy passzívház többlet beruházása - a jelentősen lecsökkent gáz-, illetve villanyszámla következtében - 38 év alatt térül meg.

Zhengnan Zhou építész professzor  egy pekingi, lakótelepi betonház passzívvá alakítását mutatta be. A 20 cm vastag hőszigetelés alkalmazása, az ablakok cseréje és a szellőztető-rendszer beépítése egy 100 négyzetméteres lakásra vetítve 2400 euró bekerülési költséget jelent. Ezzel a beruházással azonban a 300 eurós éves fűtési költség 100 euróra csökken - hangsúlyozta az előadó.

Roland Matzig építész állítása szerint – aki egy viharvert, öreg ház passzívvá alakítására szintén német példát mutatott be - az ilyen átalakítás mindig nehezebb és bonyolultabb feladatot jelent egy új passzívház felépítésénél. A bemutatott öreg ház esetében például a szomszéd ház felé az épület fala nem hőszigetelhető, mivel a két épületet annak idején összeépítették. Így a találkozási felületnél keletkező hőveszteséget máshol kellett - vastagabb szigeteléssel - ellensúlyozni. Továbbá, a régi téglafalat ugyan jól lehetett szigetelni, de a padló gondot okozott, mivel a padlószintet a felszínes alap miatt nem lehetett lemélyíteni, ezért a szükséges 20 centiméteres hőszigetelést csak a padlószint megemelésével lehetett elhelyezni. Megszüntették az összes villany-, víz-, és fűtésvezetéket, és egy egészen új koncepció alapján új vezetékrendszerre cserélték, ami által a fűtés bekerült a szellőztető-rendszerbe. Ugyanis a gépi, hővisszanyerős szellőztetés - éppen a jó hőszigetelés és légzárás miatt - a passzívházak lényegéhez tartozik, hiszen a szükséges minimális melegített levegőt célszerűbb és egyszerűbb ezen keresztül biztosítani a helyiségekben, mint külön fűtőberendezést kiépíteni.

Az első passzívházat 1990-ben építették a németországi Darmstadt városában, s alig néhány évvel később a hesseni városban már intézetet hoztak létre a passzívház mozgalom felkarolására, illetve támogatására. Azóta mintegy 15 ezer passzívház jött létre, a legtöbb Németországban, Ausztriában , Svájcban, Svédországban és Dániában. A 15 ezerből 1100 épület dicsekedhet a Passzívház Intézet hivatalos minősítésével. Hazánkban egyelőre még nem terjedt el az energiahatékony technológia. Ugyanakkor áttörést hozhatnak az első megépült magyar passzívházak, mivel ezek bizonyítékul szolgálnak a potenciális építtetők számára arra vonatkozóan, hogy ez a technológia valóban hatékonyan működik , hiszen az energiatudatos tervezésnek, a speciális szerkezeti kialakításnak és gépészeti megoldásoknak köszönhetően nincs szükség aktív fűtési rendszerre ahhoz, hogy folyamatosan friss, megfelelő hőmérsékletű levegő járja át a lakótereket. Mindezek következtében a passzívház energiafogyasztása - a hagyományos épületekéhez képest - minimálisra csökkenthető.

Sariri-Baffia Enikő, okl. építőmérnök a konferencián adta át a darmstadti Passivhaus Institut által kiállított első hazai passzívház-minősítést a szadai családi ház építtetőjének és a tervezésben, kivitelezésben közreműködőknek. A szadai családi ház a bizonyítéka annak, hogy egy passzívház jelentős többletköltség nélkül is megépíthető.