A 2009. február 5-én Budapesten, a Francia Intézetben megrendezett  Passzívházak és Energiahatékony Épületek Szakmai Konferencia (http://www.passzivhazkonf.hu/) sajtótájékoztatóján jelentették be, hogy - hazánkban elsőként  - a Pest megyei Szadán, Szekér László tervei alapján elkészült passzív családi ház kapta meg  a darmstadti Passivhaus Institut  minősítését.

A passzívházak olyan alacsony energiaigényű épületek, melyekben a kellemes belső klíma télen és nyáron aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. A hagyományos építésű ingatlanokhoz képest a passzívházak energiaszükséglete elenyésző, a rezsiköltség is jóval alacsonyabb, mint a „hagyományos” épületekben. Magyar viszonylatban csak a fűtésre fordított összeg 80-90 százalékkal csökkenthető a passzívház-technológia révén! Extra, 20-40 cm vastagságú hőszigetelés, speciális üvegezésű, háromrétegű nyílászárók, a nagy hatékonyságú hővisszanyerős szellőzés - ezek alkotják passzívház-technológia három alappillérét. Az átgondolt, energiatudatos építészeti, épületgépészeti tervezés, a precíz kivitelezés, a légtömör, hőhídmentes szerkezetkialakítás is elengedhetetlen kritérium. A megújuló energiaforrásokat hasznosító eszközökkel, rendszerekkel fokozható a passzívházak energiahatékonysága. Az ajánlott kiegészítő megoldások: fotovoltaikus áramtermelés, hőszivattyús fűtés, napkollektoros melegvíz-előállítás, pellet-, biomassza fűtés.

Passzívház: ideális otthon. A passzívház-technológia alapja az extra szigetelés.A passzívháznak nemcsak a hő-, de a zajszigetelése is kimagasló, ami emeli a lakók komfortérzetét. A kontrollált légcserének köszönhetően éjjel-nappal friss, szűrt, tisztított levegő járja át a helyiségeket. A légtömör kialakításnak köszönhetően kiemelkedően jó a hőérzet, a passzívházban ismeretlen jelenség a huzat.

Ki dolgozta ki a passzívház-elméletet? A passzívház-tervezés és kivitelezés generálkritériumait Wolfgang Feist okl. fizikus, a darmstadti Passivhaus Institut  alapítója, az Innsbrucki Egyetem professzora dolgozta ki.

Passzívház tervezése: „A passzívházak nem igényelnek teljesen új építési módot. Ma már minden új építésű ház megépíthető lenne passzívházként. Egy sor kis lépés - melyek mindegyike egy szerkezetelem jobb építési minőségét jelenti - vezet el egy hagyományos háztól a passzívházig.” /Wolfgang Feist/

Aki passzívházat szeretne építeni, először is az építészt kell megtalálnia, aki megtervezi az épületet. Passzívház-tervezésre hazánkban egyelőre kevesen specializálódtak, ám a tervezési feladatokat - a szakmai irányelvek figyelembevételével - felkészült építészek meg tudják oldani. Olyan építészeket célszerű megbízni a feladattal, akik nyitottak az újdonságokra, épületenergetikai ismeretekkel rendelkeznek, energetikai modellezésben járatosak, és tanulmányoztak külföldi „referencia” passzívházakat. Európában eddig mintegy 10 ezer passzívház épült meg, a legtöbb Ausztriában, Németországban, Svájcban. Kiegészítő fűtés kell A passzívházban a fűtésköltség sem tetemes. Egy 100 négyzetméteres minősített passzívház fűtési energiaszükséglete mindössze 1500 watt. A passzívház csupán kiegészítő fűtést igényel, ami ideálisan megoldható szellőztetőgépbe épített levegő utánfűtéssel, padlófűtéssel, használati felületbe rejtett elektromos sugárzó fűtéssel.

Passzívházépítés: költségek és megtérülés A passzívházépítés nem jár együtt kirívóan magasabb kiadással, mint a hatályos előírások szerint létesített épület kialakítása. Egy átlagos méretű és adottságú lakóházra vetítve 15-20 százalékra becsülhető a költségkülönbség. Passzívház esetében pluszköltséget jelentenek az extra hőszigetelés, a speciális nyílászárók, hővisszanyerős szellőzés, ugyanakkor nem kell pénzt áldozni a kémény- vagy gázbekötésre, így a kiadások kiegyenlítődnek. A passzívház energiafogyasztása minimális, ami garantálja a kezdeti többletköltségek fokozatos megtérülését.