Talajhőcserélő
Geotermikus- légcsatornás talajhőcserélő
közvetlen hőnyerés- hűtés, hőszivattyú nélkül ***

A központi szellőztetőrendszer beszívott friss levegőjének temperálása a hőcserélő fagyvédelme céljából egy kiegészítő földhőcserélővel is történhet, ami egyúttal megoldhatja a nyári túlmelegedési gondokat. Alkalmazása télen-nyáron javítja az energiamérleget, egy alacsony energiaigényű épületnél jelentősen csökkentheti a (téli) főtési és teljesen fedezheti a (nyári) hűtési energiaigényt.
Az alkalmazott csıanyagot illetıen több megközelítés létezik vagy merevcsöves vagy flexibilis, bordás légcsatornával, eltérő ágszámal, átmérővel, anyagminőséggel és bevonattal, amit eseti mérlegeléssel lehet eldönteni. Átlagos családiház esetén általában 30-50 m fektetése szükséges, szokásos kivitelben NÁ 200mm átmérővel, a csőterv (nyomvonal, lejtés, kondenzátum-eltávolítás stb.) a terep- ill. tervezett földmunka ismeretében pontosítható. Átlagosnál nagyobb légszállítás, fokozott nyári hűtési igény esetén nagyobb rendszer szükséges, melynek méretezése megfelelő talajmechanikai adatok ismeretében számítógépes programmal is végezhető. A vonatkozó talajmechanikai jellemzők hiányában azonban a hőcserélő energetikai teljesítménye biztonsággal nem méretezhető, ezért az esetenként javasolt hosszakat és átmérőket nemzetközi tapasztalatok, ajánlások alapján a tervezett térfogatáramhoz igazítva lehet meghatározni.
Elterjedt gyakorlat a légbeszívást az épület oldalához tervezve, és a fektetésre az alap körül rendelkezésre álló munkagödröt felhasználni. A fektetési mélység lehetőleg legalább -2m (min. -1,5 m) , a légcsatorna-ágak egymás közti távolsága 4-5 d. Fektetéskor merevcsőnél 1-2%, flexibilis csőnél 3% lejtéssel kell számolni, légáramlással ellentétes lejtés esetén + 1%-kal növelve. A pontos, üzembiztos fektetéshez megfelelő homokágyazat előkészítése szükséges.
A döntéshozatalhoz illetve az energetikai teljesítményre vonatkozó összehasonlításhoz viszonyítási alap lehet a hőcserélő-felületek nagysága, ami rendszer-változatonként számítható.Lényeges módosító tényező az eltérő csőanyag, nevezetesen a PP csőanyag hővezetési mutatója a szakirodalom szerint λ= 0,22-0,24 W/mK, míg a Rehau AWADUCT rendszerre a gyártó adatközlése magasabb 0,28-as értéket jelöl. A flexibilis csövek PE anyagának mutatószáma 0,35 W/mK, tehát min. 25 (-50) %-kal kedvezőbb.A flexibilis csövek gyűrűbordás keresztmetszeti kialakítása a merevfalú csőhöz képest további hőátadási többletetbiztosít, de erre vonatkozó, méréssel igazolt összehasonlító adat nem áll rendelkezésre. Az európai gyakorlatban általánosan elfogadott és alkalmazott megoldás az élelmiszeripari minőségű, nagysűrűségű polietilén HD-PE duplafalú csőanyag felhasználása.
Az egyes gyártók által higiénia szempontjából ajánlott antimikrobiális védelem értelme, szükségessége erősen vitatott, szélsőségesen megoszlanak a szakmai vélemények. Oka, hogy számos működő rendszeren végzett nemzetközi vizsgálat alapján valós baktérium vagy gombásodási problémára eddig nincs tapasztalat.
A vonatkozó ajánlások szerint a hatékony hőátadáshoz 1-1,5 m/s a kedvező légsebesség, amit igény szerint a szellőzőrendszer átlag vagy maximális légszállítási fokozatára lehet beállítani. A nagyobb légsebesség ráadásul jelentősen növelheti a rendszer nyomásveszteségét, ezért a 2m/s értéket nem ajánlatos túllépni.
A Paul hőszivattyús szellőztető hőközpont esetében, a vonatkozó gyártóműi ajánlás szerint:
* a frisslevegő ágon a hőcserélő fagymentesítése légcsatornás talajhőcserélővel is megoldható, aminek hiánya korlátozhatja a hővisszanyerős szellőztetést ill. rontja a hőszivattyú hatásfokát. Szabályozását a berendezés automatikusvezérlése egy bypass-zsalu átállításával végzi,
* a hőszivattyú hőnyerésre szolgáló önálló légbeszívása (d250) a ventillátor nagy légszállítása miatt talajhőcserélő beiktatása nélkül, közvetlen kültéri légbevezetéssel ajánlott.
*** Tájékoztató Rendszerábra Műszaki adatlap Beszívó elágazóakna Vízgyűjtő akna